Babits Mihály

Élete és költészete

Babits Mihály élete röviden

Szekszárdon született 1883-ban.
Apja volt a példaképe.
A budapesti egyetemen tanul és ott ismerkedik meg a nyugatosokkal.
Tanárként dolgozott (vidéken). Gimnáziumban és egyetemen is tanított.
A Nyugat főszerkesztője 1933-tól.
Felesége: Tanner Ilona. (Török Sophie)
Verseire jellemző volt a háborúellenesség, és a szimbolizmus.
Tárgyias költő: érzelmet tárgyakon keresztül jobban kifejez.
1941-ben halt meg.
Poeta doctusnak hívjuk = tudós költő

Új leoninusok

Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok

hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj.

Villám; távoli dörgés; a faluban kocsizörgés

gyűl a vihar serege: még lila s már fekete.

Éjre csukódnak az aklok, jönnek az éjjeli baglyok

csöndben a törpe tanyák, félnek az édesanyák.

Sápad a kék hegytábor, fátyola távoli zápor;

szél jön; csattan az ég; porban a púszta vidék.

Szép est a szerelemre: jövel kegyesem kebelemre;

sír és fél a világ: jer velem, árva virág!

Mikor ölembe kaplak, zörren az üveges ablak

hajtsd a szivemre fejed; künn az eső megered.

Sűrün csillan a villám; bús szemed isteni csillám.

Míg künn csattan az ég, csókom az ajkadon ég.

Ó bár gyújtana minket, egy hamuvá teteminket

a villám, a vihar: boldog az, igy aki hal.

Leoninus = rímes disztichon.
Dallamos, lüktető ritmus jellemzi.
A vers két részre osztható: tájleírás és szerelmi jelenet.
A szerelmi jelenetben az ellentétek a külső és belső világ között vannak.
Műfaja: idill (Ez csak képzelt idill. A beteljesült szerelem csak vágyalom, a képzelet szüleménye.)
Impresszionizmus jellemzi: Pillanatnyi benyomás, hatás.

Messze, messze...

Keletkezési háttér: Babits Mihály 1907-ben ösztöndíjat kért párizsi tanulmányaira, de elutasították, ezért írja meg ezt a versét.

Spanyolhon. Tarka hímü rét.

Tört árnyat nyujt a minarét.

Bus donna barna balkonon

mereng a bibor alkonyon.

Olaszhon. Göndör fellegek.

Sötét ég lanyhul fülleteg.

Szökőkut víze fölbuzog.

Tört márvány, fáradt mirtuszok.

Göröghon. Szirtek, régi rom,

ködöt pipáló bús orom.

A lég sürű, a föld kopár.

Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.

Svájc. Zerge, bércek, szédület.

Sikló. Major felhők felett.

Sötétzöld völgyek, jégmező:

Harapni friss a levegő.

Némethon. Város, régi ház:

emeletes tető, faváz.

Cégérek, kancsók, ó kutak,

hizott polgárok, szűk utak.

Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.

Mennyi kirakat, mennyi kép!

Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:

masina, csengő, kürt, harang.

Angolhon. Hidak és ködök.

Sok kormos kémény füstölög.

Kastélyok, parkok, lapdatér,

mért legelőkön nyáj kövér.

Svédhon. Csipkézve hull a fjord,

sötétkék vízbe durva folt.

Nagy fák és kristálytengerek,

nagyarcu szőke emberek.

Ó mennyi város, mennyi nép,
Ó mennyi messze szép vidék!
Rabsorsom milyen mostoha,
hogy mind nem láthatom soha!

Első verses kötetében jelenik meg (Levelek Írisz koszorújából).
Műfaja: elégia (lásd.: Irodalomi fogalomtár).
Szerkezete: 9 versszakból áll, 8 országról ír.
Minden strófa egy-egy képeslapként jelenik meg.
Nagyon kevés az ige, ezért álló képként jelennek meg a versszakok.
Az utolsó versszak összegzi az előzőket, kimondja, hogy egyiket sem láthatja, rabsorsra van ítélve.
Stílusa: impresszionista.

Összefoglaló kérdések

Ha átolvastad és megtanultad a fentieket, akkor próbálj meg válaszolni a kérdésekre!

Hol született Babits Mihály?
Ki volt a felesége?
Mikor lesz a Nyugat főszerkesztője?
Mit jelent a 'leoninus' szó?
Mit jelent a disztichon? Elemezd az alábbi sorokat! Figyelj, hogy az első sor hexameter, a második pentameter! Ha nem emlékszel ezekre a fogalmakra, akkor elevenítsd fel őket!

"Kékek az alkonyi dombok, elülnek a szürke galambok,
hallgat az esteli táj, ballag a kései nyáj."
Messze, messze...
Miért írja a verset? Miért sorolja fel ezt a 8 országot? (Segít az utolsó versszak.)